Ἑλληνικά Γράμματα

Kr. e. VIII – I. század

Az ókori görög
irodalom világa

Homérosz énekmondóitól az athéni színpadok tragédiáin át a hellenisztikus könyvtárak tudós költészetéig — egy interaktív séta a nyugati irodalom forrásvidékén.

↓ Görgess lejjebb, vagy ugorj a kvízhez

Élő Pontállások

A három ház versengése

Kövesd nyomon a csapatok aktuális haladását a homokórákon keresztül.

Homokóra keret

Athéné

0 pont
Homokóra keret

Apollón

0 pont
Homokóra keret

Dionüszosz

0 pont

I. Korszakok

Három nagy fejezet

A görög irodalomtörténet hagyományosan három korszakra tagolódik — mindegyik más társadalmi közeget és más műfajokat hozott felszínre. Kattints egy korszakra a részletekért.

A szóbeli epikus hagyomány írásba foglalásának kora. Homérosz eposzai (Iliász, Odüsszeia) ekkor nyerik el végső formájukat, és megjelenik a személyesebb hangú líra is — a kardal és a magánköltészet egyaránt.

Eposz Kardal-líra Homérosz Hésziodosz Szapphó

Athén fénykora: a demokrácia és a nagy drámai fesztiválok (Dionüszia) kora. Itt születik meg a tragédia és a komédia klasszikus formája, kibontakozik a történetírás és a filozófiai próza.

Tragédia Komédia Történetírás Szophoklész Platón

Nagy Sándor hódításai után a görög kultúra a Földközi-tenger keleti medencéjében terjed szét. Alexandria könyvtára köré tudós, formaművész költészet szerveződik — kisebb terjedelem, nagyobb finomság.

Tanköltészet Epigramma Kallimakhosz Alexandriai könyvtár

II. Műfajok

Az irodalom formái

Nyolc alapvető műfaj, amely meghatározta, hogyan beszéltek a görögök istenekről, háborúról, szerelemről és a köztéri életről.

Eposz

Hosszú, verses elbeszélő költemény hősi tettekről, istenekről és utazásokról — a szóbeli énekmondó-hagyomány írásos öröksége.

Homérosz · Hésziodosz

Epigramma

Rövid, tömör, csattanóra kihegyezett vers — eredetileg síremlékek és ajándéktárgyak felirataként született, a hellenisztikus korban önálló műfajjá vált.

Kallimakhosz · Szimónidész

Elégia

Disztichonban írt, elmélkedő hangvételű költemény — témája lehet gyász, veszteség, szerelem vagy hazafias buzdítás is.

Kallinosz · Türtaiosz · Mimnermosz

Himnusz

Isteneket dicsőítő, ünnepélyes hangvételű ének, gyakran vallási szertartások, ünnepi felvonulások kísérője.

Homéroszi himnuszok · Kallimakhosz

Óda

Emelkedett hangvételű, ünnepi kardal — Pindarosz győzelmi ódái (epinikionjai) sportversenyek hőseit és városaikat dicsőítették.

Pindarosz · Alkaiosz

Dal

Egyéni hangú, személyes érzéseket — szerelmet, vágyat, gyönyört — kifejező, lürával kísért ének, a monódikus líra jellemző formája.

Szapphó · Anakreón · Alkaiosz

Tragédia

Verses színjáték emberi bűnről, sorsról és bukásról, kórussal és néhány szereplővel — a Dionüszosz-fesztiválok fő attrakciója.

Aiszkhülosz · Szophoklész · Euripidész

Komédia

Szatirikus, gyakran politikai éllel megírt színjáték, amely a mindennapi élet és a közélet visszásságait teszi nevetségessé.

Arisztophanész · Menandrosz

III. Szerzők

Nyolc cserépdarab — nyolc szerző

Az ókori görögök cserépdarabokra (osztrakonokra) jegyezték fel a mindennapi feljegyzéseket és szavazataikat. Fordítsd meg a cserepeket, hogy elolvasd, mit rejtenek.

Homérosz
kb. Kr. e. VIII. sz.
Érintsd meg
Eposz

Az Iliász és az Odüsszeia legendás szerzője, a hagyomány szerint vak énekmondó. Művei a szóbeli költészet írásba foglalt csúcspontjai.

Hésziodosz
kb. Kr. e. 700
Érintsd meg
Tanköltemény

A Munkák és napok és a Theogónia szerzője — az istenek születéséről és a paraszti élet erkölcséről írt, személyes hangon.

Szapphó
kb. Kr. e. 630–570
Érintsd meg
Líra

Leszbosz szigetéről, az antikvitás legnagyobbra tartott költőnője. Szerelemről és vágyról írt töredékesen fennmaradt versei ma is elevenek.

Aiszkhülosz
kb. Kr. e. 525–456
Érintsd meg
Tragédia

„A tragédia atyja": ő vezette be a második színészt a színpadra. Fő műve az Oreszteia-trilógia.

Szophoklész
kb. Kr. e. 497–406
Érintsd meg
Tragédia

Az Antigoné és az Oidipusz király szerzője. Ő vezette be a harmadik színészt, ezzel bonyolultabb drámai konfliktusokat tett lehetővé.

Euripidész
kb. Kr. e. 480–406
Érintsd meg
Tragédia

A Médeia és a Bakkhánsnők szerzője. Hősei pszichológiailag árnyaltabbak, gyakran szenvedélyeik áldozataivá válnak.

Arisztophanész
kb. Kr. e. 446–386
Érintsd meg
Komédia

Az óattikai komédia mestere. A Lüszisztraté és a Békák szerzője, aki éles politikai szatírával ostorozta korát.

Hérodotosz
kb. Kr. e. 484–425
Érintsd meg
Történetírás

„A történetírás atyja". Historiai című műve a görög–perzsa háborúkat dolgozza fel, útleírásokkal és néprajzi kitérőkkel tarkítva.

Odüsszeia

Odüsszeusz útja

Trójától Ithakáig tizenöt fő állomás, a hazatérés elbeszélt sorrendjében — a mai Földközi-tenger térségéhez kötött, valószínűsített helyszínek. Kattints a számozott pontokra, vagy lépkedj végig rajtuk a nyilakkal.

Térkép

A valóságos helyszínek a mai térképen

N

1. állomás / 10

A térkép a mai Földközi-tenger térségének valós földrajzi koordinátáin alapul, és a hazatérés Homérosznál elbeszélt sorrendjét követi Trójától Ithakáig. A helyszínek nagy része az ókori leírások és a mai földrajzi hagyomány alapján valószínűsített azonosítás; néhány bizonytalan vagy jelképes helyszínt (Aiolosz szigete, Alvilág) a jobb áttekinthetőség kedvéért kissé szétritkítva, a hagyományos illusztrált térképek elrendezését követve jelöltünk — ezek nem bizonyított tények.

VI. Színház

Az ókori görög színház

A nyugati színház bölcsője Athén volt: a Kr. e. 5. században a Dionüszosz-fesztiválokon bemutatott tragédiák és komédiák nemcsak szórakoztattak, hanem a városállam közösségi életének is központi elemei voltak. Az előadásokat a szabad ég alatt, hegyoldalba vájt, félkör alakú színházakban tartották, ahol a kiváló akusztikának köszönhetően a legfelső sorokból is tisztán hallatszott a színészek és a kar szava. Kattints az alaprajz részeire, hogy megismerd a görög színház felépítését.

Alaprajz

A görög színház részei

Érintsd meg az alaprajz egy részét

Görög színház

A klasszikus görög színház három fő egységből állt: a nézőtérből, az orchestrából és a szkénéből. Kattints egy elemre az alaprajzon a részletekért.

VII. Róma

A római irodalom — Görögország örököse

Róma irodalma tudatosan a görög mintákra épült: a hódító Róma maga is meghódíttatott a görög kultúra által, ahogy Horatius fogalmazott. A műfajokat, a verstant és sokszor a témákat is görög elődöktől vették át — mégis egyéni, jellegzetesen római hangot ütöttek meg. Fordítsd meg a mozaikkockákat, hogy megismerd négy meghatározó költőjüket.

Catullus
kb. Kr. e. 84–54
Érintsd meg
„Odi et amo.”
„Gyűlölök és szeretek.”

Szenvedélyes, közvetlen hangú szerelmi költészet Lesbiához — epigrammák és elégiák, amelyekben az ellentétes érzelmek egyszerre, feloldás nélkül élnek egymás mellett.

Horatius
Kr. e. 65–8
Érintsd meg
„Carpe diem.”
„Ragadd meg a napot.”

Ódaköltő és az Ars poetica szerzője. Költészetét a mértéktartás filozófiája (aurea mediocritas — „arany középszer”) és a pillanat becsének hangsúlyozása jellemzi.

Vergilius
Kr. e. 70–19
Érintsd meg
„Arma virumque cano.”
„Fegyvereket s egy férfit éneklek.”

Az Aeneis nyitósora — Róma nemzeti eposza Aeneász trójai menekülésétől a város mitikus megalapításáig, tudatosan Homérosz mintájára szerkesztve.

Ovidius
Kr. e. 43 – Kr. u. 17/18
Érintsd meg
„Omnia mutantur, nihil interit.”
„Minden változik, semmi sem vész el.”

Az Átváltozások (Metamorphoses) szerzője: mitológiai történetek füzére, amelyeket az átalakulás, a formaváltás motívuma köt össze egyetlen nagy elbeszéléssé.

VII. Mitológia

Az olümposzi istenek családfája

Zeusztól az Olümposz teljes isteni nemzetségéig — érintsd meg vagy kattints egy névre, hogy megtudd, mi volt a szerepe és honnan származott.

Őskáosz

↓

Titánok — Gaia és Uranosz gyermekei

↓

Kronosz és Rhea gyermekei

↓

Koiosz és Phoibé lánya

↓

Léto és Zeusz gyermekei

↓

Zeusz további gyermekei (más anyáktól)

↓

Más eredetű istennő

Érints meg egy nevet

Az olümposzi istenek

Zeusz vezetésével tizenkét fő isten lakott az Olümposz hegyén. Kattints egy névre a családfán a részletekért.

Összehasonlítás

Teremtésmítoszok öt kultúrából

Szinte minden nép hagyományában megtalálható egy történet arról, hogyan született a világ. Kattints egy kultúrára, hogy elolvasd a sajátját.

Az Enúma elis című akkád eposz (kb. Kr. e. 18–12. század) szerint kezdetben csak Apszú (az édesvíz) és Tiámat (a sós víz, sárkányalakú istennő) létezett. Az istenek nemzedékei köztük születtek, végül Marduk legyőzte Tiámatot, testéből teremtette az eget és a földet, majd az emberiséget az istenek szolgálatára formálta.

Marduk Tiámat Enúma elis akkád eposz

A világ egyik legrégebbi fennmaradt elbeszélő költeménye (kb. Kr. e. 2100–1200 között formálódott). Nem elsősorban teremtéstörténet, hanem Gilgames uruki király és barátja, Enkidu kalandjait, majd a halandóság és a halhatatlanság utáni vágyat dolgozza fel — benne egy korai özönvíz-elbeszéléssel, Utanapistim történetével.

Gilgames Enkidu özönvíz-motívum halhatatlanság

A Próza- és a Verses Edda szerint kezdetben Ginnungagap, az ősi üresség állt a jeges Niflheim és a tüzes Muspellheim között. Találkozásukból született Ymir, az első óriás, akit Odin és testvérei megöltek — testéből teremtették a világot: húsából a földet, véréből a tengert, csontjaiból a hegyeket, koponyájából az égboltot.

Ymir Odin Edda Ginnungagap

A finn nemzeti eposz — Elias Lönnrot állította össze a 19. században népi énekekből. Teremtéstörténete szerint Ilmatar, a levegő szűz istennője tojásokat költ ki: a tojások felső fele éggé, alsó fele földdé, sárgájuk a nappá, fehérjük a holddá válik.

Ilmatar Lönnrot tojás-motívum finn eposz

A magyar folklór egyik ismert teremtésmotívuma szerint Isten és az ördög együtt alkotja a világot: Isten egy vízimadarat (gyakran vadkacsát) küld le a feneketlen víz mélyére iszapért, hogy abból szárazföldet formáljon — az ördög csellel próbál részt kérni a teremtésből, ám próbálkozásai kudarcot vallanak vagy torzulásokat okoznak. Hasonló kettős (dualisztikus) teremtésmondák több eurázsiai nép hagyományában is megtalálhatók.

Isten és ördög vízimadár-motívum dualisztikus teremtésmonda néphagyomány

VIII. Verstan

Hexameter-kirakó

A homéroszi eposzok hatlábas időmértékes sora hosszú (—) és rövid (∪) szótagokból épül fel. Az 1–4. versláb lehet daktilus vagy spondeus, az 5. mindig daktilus, a 6. mindig spondeus. Állítsd össze a saját sorod ritmusát!

A daktilus lendületesebb, gyorsabb sorhatást ad; a spondeus lassít, súlyt ad a mondanivalónak. Homérosz gyakran él ezzel a kontraszttal: csataleírásoknál több a daktilus, ünnepélyes pillanatoknál gyakoribb a spondeus.

X. Áttekintés

Interaktív idővonal

Homérosztól Kallimakhoszig — a korábbi szekciók szerzői időrendben, egyetlen vízszintesen görgethető szalagon (a pontok egyenletes távolságra, nem a pontos évek arányában helyezkednek el). Kattints egy pontra a részletekért.

← Görgess vízszintesen →

Érints meg egy pontot

Idővonal

Kattints egy pontra az idővonalon, hogy megtudd, ki volt az adott szerző, és mikor élt.

XI. Névtár

Kereshető lexikon

A térképen, a szerzőknél és a drámákban előkerülő nevek egy helyen — kezdj el gépelni a kereséshez.

Nincs találat.

V. Anyagok

Letölthető tananyagok

IV. Próbatétel

Kvíz — mennyit jegyeztél meg?

Tíz kérdés a korszakokról, műfajokról és szerzőkről. Válaszolj, és minden kérdés után azonnali magyarázatot kapsz.

1 / 10

Eredmény